MAGAS TERMÉSHOZAMÚ DEKALB HIBRIDEK GYÖKÉRGOLYVA ELLENI TOLERANCIÁVAL

 

 

 

 

 

Tudta, hogy a DEKALB speciális, gyökérgolyvával szemben ellenálló fajtái pont olyan mértékű teljesítményvédelmet biztosítanak a betegség különböző törzseivel fertőzött területeken, mint amire Önnek a hatékony repcetermesztéshez szüksége van?

 

• A gyökérgolyva tipikusan az őszi káposzta repcében minden egyes 10%-os fertőzöttség esetén általában 0,3 t/ha termésveszteséget okoz.
• A keresztes virágúakat tartalmazó területeken a gyökérgolyva 15 évnél is tovább fennmaradhat.
• Az optimális megoldás, hogy megóvja tábláit a gyökérgolyvával szemben az, hogy a megfelelő hibridet választja.

 

A gyökérgolyva az elmúlt években jelentősebb mértékben az észak-európai országokban terjedt el, különösen azokon a területeken, ahol a talaj eredetű betegségek növekvő számban voltak megtalálhatóak, holott korábban sosem látták azokat. A helyszínek és az évszakok átlagában a gyökérgolyva által okozott veszteség minden 10% növényfertőzöttség elérésével 0,3 t/ha termésveszteséget jelent. A legkomolyabb termésveszteségek ott jelentkeznek, ahol száraz nyarakon a fertőzésnek kitett gyökérrendszereken a kórokozó törzsek felszaporodnak. Úgy tűnik az egyre nagyobb problémát jelentő gyökérgolyva elterjedését kiváltó ok a melegebb és csapadékosabb ősz, ami az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések alapján az elkövetkező években fokozódó kockázatokat jelent majd.

 

A kórokozó széles gazdanövény köre - a keresztesvirágú gyomokat és a káposztafélék többségét is ideértve – lehetőséget biztosít a talajban lévő inokulumok számára, hogy olajrepce nélkül is felszaporodhassanak. További nehézséget okoz, hogy a nyugvó spórák rendkívül életerősek, és mélynyugalmi állapotban akár 20 évig is életképesek maradnak.

 

Ezenkívül nincs megfelelő vegyszeres védekezési lehetőség. A rendelkezésre álló agrotechnikai műveletekkel és technológiákkal is csak meglehetősen korlátozott hatást lehet elérni.

 

Ilyen körülmények között e növekvő veszély elhárításának legjobb módja, ha korán felismerjük a fertőzéseket, a különös kockázatot jelentő területet pontosan körbe határoljuk és a rendelkezésünkre álló leghatékonyabb eszközökkel védekezünk e betegség ellen.

 

A megfelelő védekezés elérése érdekében legmagasabb terméshozamot adó fajtáink nemesítése során, a gyökérgolyva elleni rezisztencia minél jobb elérése érdekében a gyökérgolyva legelterjedtebb törzseivel szembeni hatékony ellenálló képességet építettünk be. Mint minden ilyen rezisztenciával bíró fajta esetében, ezen fajták gyökerein is látható némi gyökér károsodás, melyet e betegség kevésbé virulens törzsei okozhatnak.

 

Gyökérgolyva-rezisztens fajtáink terméshozama fertőzött területeken történő termesztés esetén jelentősen felül múlja a betegségtől mentes földeken termelhető magas terméspontenciállal rendelkező fajtáinkét, mivel azok nem rendelkeznek e kedvező védelmi tulajdonsággal. Következésképpen a gyökérgolyva ellenálló fajták olyan termőterületeken is megbízhatóan kimagasló terméshozamokat nyújtanak, ahol az hagyományos fajtákkal nem lenne elérhető.

 

Rezisztens hibridjeink szintúgy rendelkeznek olyan említésre méltó tulajdonságokkal, melyek korábban csak hagyományos fajtáinkat jellemezték, ide értve a különösen erőteljes növekedést és a gyökérképzést, melyek a legjobb módjai annak, hogy a betegség törzseinek fertőzésével szemben a fajták a rezisztenciának köszönhetően ellenállhassanak.

 

Mindazonáltal az azonos rezisztenciaforrással rendelkező fajták kizárólagos egyoldalú termesztése is kerülendő, amennyiben meg akarjuk védeni ezen óriási előnyöket biztosító lehetőségeket ellenállóképességük elvesztésétől. Azt javasoljuk, hogy a gyökérgolyva rezisztens fajtákat csak, mint a teljes termesztési rendszer egyik elemét használják e betegséggel fertőzött területeken!

 

A megfelelően rezisztens fajta kiválasztásán túl a következő termesztési elemeket érdemes szem előtt tartani:

 

• 4 évente termesszen őszi káposztarepcét ugyanazon a területen;
• mielőbb hárítsa el az esetleges talajtömörödési vagy vízelvezetési problémákat;
• rendszeresen, teljes területen ellenőrizze a talaj pH-értékét;
• magas kalcium tartalmú mész alkalmazásával tartsa fenn a ≥ 7 pH-értéket;
• kerülje a repce tél eleji vetését;
• pótolja az esetleges bórhiányt;
• vizsgálja meg a gyökérgolyvától mentes termőföldjeit;
• csökkentse használt gazdasági gépek által átvitt talaj mennyiségét (pl. Feltapadt földdarabok).
•