MIÉRT TERMESSZÜNK ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉT?

MIÉRT TERMESSZÜNK ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉT?

2018.09.26.
MIÉRT TERMESSZÜNK ŐSZI KÁPOSZTAREPCÉT?

Őszi káposztarepce – a legjobb termelési érték eléréséért

Az őszi káposztarepce jól kinemesített, jó termőképességű, bevált, a második legfontosabb növény Európában, melyet a legtöbb esetben az őszi gabonafélék termesztése előz meg a vetésforgókban.

 

A repcét termesztő fő országokban összesen 6,5–7,5 millió hektáron termesztenek repcét, melynek éves össztermése elérheti a 25 millió tonnát.

Minden egyes tonna repcéből körülbelül 450 liter jó minőségű étkezési olaj állítható elő, melyet széles választékban használnak a háztartásokban, a gyártási folyamatok során, valamint a vendéglátó imaparban. E mellett az olajkinyerési folyamat során tonnánként 580 kg repcemagliszt is keletkezik, amely rendkívül keresett és magas protein tartalmú állati takarmány.

A növekvő európai terméshozam, illetve a repceolaj és a repcemagliszt iránti jelentős belső kereslet eredménye, hogy megfelelő gazdálkodással a repcetermesztés rendkívül jövedelmező lehet.

Mivel Európa növényiolaj-termelésben továbbra is messze nem önellátó, a repce terményára a takarmánygabonákhoz viszonyítottan kevésbé érzékeny a világpiac ingadozásaira. E mellett, különösképpen az egészségesebb és környezetbarátabb európai termelési színvonalnak köszönhetően, kiváló lehetőséget biztosít a pálmaolaj importjának helyettesítésére

A repce továbbra is a gabonafélék első számú váltónövénye a vetésforgóban. Termesztésével hatékonyan szakítható meg a gabonabetegségek, a gyomok és a kártevők felszaporodásának természetes ciklusa, mellyel lehetővé válik a kalászostermesztés terméshozamainak tovább növekedése.

 

Mint ahogy jövedelmezőségében, valamint a vetésforgóban nyújtott jótékony hatásában is, az őszi káposztarepce termesztése során számos kiemelkedő előnyt biztosít.

Azzal, hogy 9-10 hónapon át takarja a talajt, valamint mély és kiterjedt gyökérrendszert fejleszt, segít megóvni a talajt az eróziótól, javítja annak szellőzését, és csökkenti a nitrátkimosódást az erre hajlamos téli, kora tavaszi hónapokban.

A nagyobb mennyiségben keletkező föld alatti és föld feletti biomassza úgyszintén nagyban hozzájárul a talaj humusztartalmának növeléséhez. Maga a növényállomány pedig különösen jó élőhelyet kínál a mezők vadvilágának.

Amennyiben évente a kalászosok mellett más értékes növényt is termesztünk, ez tovább csökkenti a kiszámíthatatlan éghajlati változások és bizonytalan terménypiaci mozgások kockázatát.