Talajnedvesség kezelése
2018.09.26.A CSÍRÁZÁS JAVÍTÁSA SZÁRAZ VETÉSI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IS
Tudta, hogy korai vetésű hibridjeinket akár már júliusban is elvetheti? Ráadásul a DEKALB korai vetési technológiájával biztosíthatja a maximális talajnedvességet, amivel hozzájárulhat a maximális jövedelem eléréséhez.
- Az időjárás és ne a naptár legyen a meghatározó szempont! A korai vetés megkönnyítheti az őszi munkák szervezését, ugyanakkor növeli a peszticid költségeket és csökkenti a nitrogénigényt.
- Az őszi nitrogént– ahol az szükséges – a magágyba kell kijuttatni – vagy mint fejtrágyát – szeptember közepe előtt kell kiszórni. A szeptember elejét követő vetések ugyanis már nem valószínű, hogy tudják hasznosítani azt.
Az erőteljes fejlődés az őszi káposztarepce termesztés legfontosabb tényezője. Ez biztosítja a leghatékonyabb, legproduktívabb és legrugalmasabb repceernyő-térállás kialakulásához szükséges megfelelő tőszámsűrűségét.
Sok esetben a kora őszi vetés csírázás, a kis növények őszi fejlődését a talaj nedvességtartalma részben korlátozza. Ezért kulcsfontosságú, hogy vetés előtt mindent megtegyünk a talajnedvesség megőrzése, illetve a növekedés korai szakaszában történő hasznosíthatósága érdekében.
Az elővetemény betakarítását követően rengeteget tehetünk a talajnedvesség megőrzése érdekében. Például a kombájnnal felapríthatjuk és egyenletesen szétteríthetjük a szalmát a talaj felszínén, ami így értékes felületi mulcsot képez. A sekély talajművelés tovább korlátozza a talajnedvesség elvesztését. Szintén jó megoldás lehet az őszi káposztarepce sávos vetése és a termőterület többi részének műveletlenül hagyása is.
Együtt a Roundup kezeléssel, mely elpusztítja az összes vetés előtt kinőtt növényt, ezek a megoldások további előnyökkel is járnak, megakadályozva a gyomok és a korábbi állományból származó árvakelés kifejlődését, melyek jelentős víz- és környezeti konkurenciát jelenthetnek a repce számára.
Úgy találtuk, hogy a meglévő talajnedvességet a növényfejlődés korai szakaszában oly módon lehet a leginkább hasznosítani, ha a legnagyobb növekedési erélyű fajtákat vetjük el úgy, hogy azok a legnagyobb eséllyel sikeresen fejlődhessenek.
A növekedési erély az a tulajdonság, amit minden fejlesztési programban előtérbe helyeztünk, keresztezve és szelektálva fajtáinkat azok gyors, robosztus csírázó és jó gyökérképző képességére, melyek segítségével fejlődésük korai szakaszában képesek a tápanyag minél gyorsabb elérésére. A hibridek szinte minden esetben erőteljesebben növekszenek, mint az egyszerű vonalak. Azonban amikor hibridjeinket extrém körülmények között teszteljük kísérleteinkben, egyes egyedek szemmel láthatóan könnyebben túlélik a csírázás és a korai fejlődés időszakában fellépő megpróbáltatásokat, mint mások, lehetővé téve számunkra, hogy ezeket a tulajdonságokat választhassuk ki.
A fajtáink különböző korai növekedési tulajdonságai, őszi fejlődési gyorsasága azt is jelenti, hogy számos olyan erőteljes növekedésű fajtát tudunk ajánlani, melyek jól beilleszthetőek a különböző termesztési technológiákba, rendszerekbe.
A lassan fejlődő fajtáink azokban a termesztési rendszerekben teljesítenek a legjobban, ahol a növényt száraz körülmények között, augusztus legelején vetik el. A csírázás a talajnedvesség megjelenéséig várat magára, így minimálisra csökkenthető a korai kártevők, például a repcebolha kártétele. Ezzel szemben a leggyorsabban növő hibridjeink tulajdonságai a kései vetés esetén adják a legjobb megoldást. Ez előfordulhat olyan esetekben, amikor az elővetemény betakarítása valami miatt késik, vagy ha a kezdeti fejlődési körülmények különösen nehezek.
A Clearfield fajták tulajdonságai akkor is érétkesek lehetnek, ha csökkenteni szeretnénk mindkét, a repce gyomirtására használt preemergens gyomirtó szerek, illetve az előveteményből származó szulfonilurea hatóanyag szermaradványainak kockázatát.
Az erőteljes növekedésű, szélsőséges körülmények között is megfelelő növekedési eréllyel bíró hibridjeink mellett meggyőződéssel hisszük, hogy a talajnedvesség maximális hasznosításához elengedhetetlenül szükséges a jó vetőmag vetéskori mag-talaj kapcsolata, a magágy tápanyagutánpótlása, a szárszilárdítás és a talaj minél jobb takarása.