Azok a további hatások, amelyekkel az őszi káposztarepce hozzájárul a talaj, a környezet és a termesztés rugalmasságának a biztosításához ugyanolyan fontos növényi tulajdonság, mint termesztésének jövedelmezőségi mutatói vagy a vetésváltásban betöltött szerepe.

A tavaszi vetésű növényekkel ellentétben jelentős különbség, hogy a szakszerűen termesztett őszi káposztarepce 9-10 hónapon keresztül fedi a talajfelszínt, megvédve azt a szél és víz okozta eróziótól az arra leginkább jellemző téli, kora tavaszi hónapokban.

Ez alatt az időszak alatt a becsült hektáronkénti kb.280 000 méternyi elsődleges és másodlagos gyökérzet tovább javítja a talaj szemcsézettségét, ezzel csökkenti a nitrátok talaj felső rétegeiből való lemosódását vagy a talaj felszínéről való elfolyásának veszélyét. Ezek a gyökerek és a növény meghatározó föld feletti részei jellemzően évente 12 tonna biomasszát termelnek hektáronként, amivel a betakarítás után a talajba forgatva jelentősen hozzájárulnak az értékes humusz felhalmozódásához.

A repce, mint köztes növény, történelmileg fontos szerepet tölt be a vetésforgó kialakításában: elnyomja a gyomnövényeket, és javítja a talajminőséget. További előnye, hogy a vetésforgóban diverzifikáló szerepet tölt be, így a búzával vetésváltásban termesztve elérhető, hogy a búza terméshozama magasabb, mintha monokultúrában termesztenénk. A vetésforgóban való termesztésének további hozadéka a növényegészségügyi problémák csökkenése.

 

A repce jótékony hatást gyakorol a búza következő évi terméshozamára.

 A repce után vetett búza termésátlaga 10%-kal magasabb, mint a búza után vetetté. A termelékenységi különbségek akár a 30%-ot is elérhetik.

 

A repce kiválóan hasznosíthatja az istállótrágyát.

Ezt úgy tuom elképzelni, hogy lejön a búza, szervetrégya ki júliusban és augusztus elején vetés. Megállja ez így a helyét?

 

A repce megszakítja a gabonabetegségek fejlődési ciklusát.

A repcének gabona vetésváltásra gyakorolt jótékony hatása kizárólag az ún. „megszakítási” hatással magyarázható. Ezen túlmenően a glükózinolátban gazdag repcemaradványok bomlása olyan toxikus vegyületek előállításához vezet, amelyek gátolják a talajban élő gombák fejlődését.

 

A vetésforgónak köszönhetően egyszerűbbé válik a gyomirtás.

A repce és a búza vetésváltásában különböző gyomirtási módszereket és technológiát alkalmazunk, így a táblán hosszú távon eredményesebb gyommentesítés érhető el. A monokultúrára alapozott termesztési gyakorlat esélyt ad az egyazon osztályba tartozó gyomnövények felszaporodásának. A repce búza után vetve gátolja az őszi, illetve tavaszi kelésű gyomok felszaporodását. Alapos őszi gyomirtás esetén, a szeptembertől júniusig tartó időszakban tíz hónapra szorítja vissza az egynyári gyomnövények fejlődését.

 

Továbbá javítja a talaj vízelvezető-, és vízmegtartó képességét, a talajszerkezetet, valamint rugalmassá teszi a jövőbeni tápanyagfelvételt és feltáródását. Ha felaprítjuk és talajtakaróként szétterítjük a talajfelszínen, a repce értékes nyár végi védelmet biztosít a talajok nedvességtartalmának megőrzésében, sikeresebbé téve az elvetett őszi kalászosok vetését és kelését. Azzal, hogy a repce a gabonát váltva helyet kap a vetésforgóban, javulnak a gazdaság általános termesztési, gazdálkodási és környezetvédelmi mutatói, ugyanúgy, mint a talajminősége. Mint egy szintén nagy értéket képviselő növény, mely a kalászosokkal szemben más éghajlati igényekkel rendelkezik, és eltérő piaci lehetőségek vonatkoznak rá, hatékonyan egyenlítheti ki a ma jellemző, előre nem látható klimatikus és terményárak alakulásából adódó gazdasági kockázatokat. Az őszi káposztarepce elismert úgyis, mint a termőföldek vadvilága számára különösen értékes szántóföldi növény. A merev szárakon elhelyezkedő sűrű lombozata számos madárfajnak biztosít ideális környezetet. A talaj felszínét védve a Naptól és a széltől, megőrizve ezzel annak nedvességtartalmát hozzájárul a gerinctelen állatok felszaporodásához, melyek végül a madarak táplálékául szolgálnak.